Navigáció

Tartalom

templomok, kápolnák

Pelsőcardó - Klasszicista-barokk templom

A barokk-klasszicista stílusban épült templom a település legmagasabb pontján található. Kapujából gyönyörű kilátás nyílik a környékre. A templom érdekessége maga a templombelső, a 18. századból származó barokk oltárral és szószékkel, valamint a fából faragott karzattal.
Az evangélikus templom 1787 és 1788 között épült, tehát a türelmi rendelet kiadását követő időszakban, amely bizonyos szinten egyenjogúsította a katolikus és protestáns vallásokat. Megdöbbentő az a tény, hogy a templom falai mellett a 16. századból származó erődfal alapzatára bukkantak. Ez magával vonja azt, hogy a településen ezt megelőzően már állt egy erődtemplom, amilyet jellemzően a török dúlások idején építettek. A templomtorony később, 1928-ban épült.
A templom látogatása előzetes egyeztetés alapján lehetséges, a helyi önkormányzat felkeresésével.

Lekenye - Gótikus templom

A 20. század elejéről származó, későgótikus stílusban épült református templom a  település közepén, a klasszicista stílusban épült evangélikus templom szomszédságában áll. Átépítés során az eredeti fából készült kazettás mennyezetet vakolt mennyezetté alakították át. A festett kazetták közül néhány fennmaradt, ezek a templom falain máig megtekinthetőek. A kazettákkat népi motívumok díszítik, úgy, ahogy a templom faragott karzatát is. A diadalív, amely elválasztja a szentélyt a liturgikus tértől, atipikusnak mondható, hisz nem csúcsíves, hanem boltíves. Tompaszögben záródó szentélye szintén ritkaságnak számít. A szentély esetében megmaradt az eredeti dongaboltozat. A fából készült, zsindely tetővel borított harangláb valamivel később, a 18. században lett befejezve. Amennyiben szeretné felkeresni a templomot, egyeztessen a lekenyei önkormányzati hivatallal.

műemlékek

Pelsőcardó - Máté ház

A tájházként működő régi parasztház 1852-ből származik. A benne található kiállítás a korabeli berendezést, viseletet, a mindennapok során használt tárgyakat és mezőgazdasági eszközöket mutatja be. Az állandó kiállítás gyűjteménye önkéntes alapon szerveződött a helyiek felajánlásával. A paraszt porta részét képezi egyben a kamra is, egy korabeli, kenyérsütésre használt kemencével. Kérjük, látogatási szándékát előre jelezze a helyi önkormányzatnál.

templomok, kápolnák

Hosszúszó - Klasszicista stílusban épült evangélikus templom

A klasszicista stílusú evangélikus templom 1792-ben épült, a türelmi rendelet (1781) kiadását követő időszakban, amikor is II. József császár kihirdette a vallásszabadságot. Mindez a keresztény vallásokat érintette: az augsburgi hitvallású evangéliumi-luteránus egyházat, a helvét-kálvinita református egyházat, a pravoszláv, ortodox és római katolikus egyházakat. A templom részleges átalakításon ment keresztül. A torony, melynek különleges csúcsa van a 19. század első feléből származik. A szájhagyomány szerint a templom csúcsán található gömbben egy irat található, melyet egykor a falu lakói rejtettek el a jövő nemzedéke számára. A monda szerint az irat akkor olvasható el, ha valamilyen baj éri a falut. Feltételezhetjük, hogy ha van is itt egy elrejtett üzenet (ami szokás volt más falvakban is), az inkább a templomtorony építésének idejéről, az akkori helyzetről informál. A tornyot 1913-ban rekonstuálták, 8 méterrel növelték magasságát, ezért feltételezhető, hogy a gömbirat biztosan hamarabb keletkezett.

múzeumok

Hosszúszó - Faluház

A faluházban berendezett kiállítás egy, a 19. századtól kezdődő időszakot mutat be egészen az 1970-es évekig. Megeleveníti az adott időszakra jellemző háztartási eszközöket, munkaeszközöket és a különböző generációk viseletét. Három szobabelső korabeli bútorokkal, régi komóddal, szekrényekkel, ággyal, székekkel és bölcsővel lett berendezve. A ritka és mindennapi tárgyakkal egybevetve hitelesen ábrázolja az adott korszakot. Ide sorolható a szövőszék is, ami még abból az időből való, mikor minden család maga termesztett kendert, hogy abból fonalat és textilt, majd ruhát készítsen. A konyha szintén korabeli képet mutat, melynek atmoszféráját régi, falubeli fényképek idézik. A tárgyak főként a mezőgazdasággal foglalkozó családok életét dokumentálják. Az utolsó szobában egy modernebb kor lenyomatait találjuk meg, melyek emlékeket ébresztenek a fiatalabb generációkban is. Ezek közé a tárgyak közé tartoznak például az írógépek, vagy a magnetofonok. Látogatása esetén egyeztessen a helyi önkormányzati hivatallal.

templomok, kápolnák

Csoltó - Szűz Mária születése templom

A templom Csoltó szélének kimagasló részén áll, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az egész Sajó-völgyére. A templom gótikus stílusban épült valamikor a 14. század elején. A 17. században nagyobb átépítésen ment keresztül, majd a 18. és 19. században kisebb javításokon esett át. A második világháború utáni felszabadítás alkalmával az oroszok tüzérségi támadást indítottak a faluban állomásozó német katonák ellen, aminek során a templomtorony megrongálódott, így újjá kellett építeni. Az utolsó átépítés alkalmával, 2000 és 2004 között feltárásra került az eredeti gótikus pasztofórium. A gótikus stílusról árulkodik a fennmaradt diadalív és a keleti oldal ablakainak burkolata.A látogatást célszerű előre jelezni a helyi önkormányzati, vagy a templom melletti lelkészi hivatalban.

Gömörpanyit - Barokk evangélikus templom

A történeti szempontból is értékes szakrális építmény 1801-ben épült barokk stílusban egy régebbi templom alapzatára. A templomot később klasszicista stílusban átépítették. Az enteriőr különlegessége a fafaragott szószék, mely 1656-ból származik.
Látogatásával kapcsolatban egyeztessen a helyi önkormányzati hivatallal.

kastélyok

Gömörpanyit - Kastély

A kastély a 19. században épült eklektikus stílusban. A nemzeti kultúrális örökség része, úgy ahogyan az azt körülvevő park is. A kastély a magyar származású Kubinyi gróf nyári szállásául szolgált, aki magyar országgyűlési képviselő, és a Pelsőc-Murányalja vasútvonal tervezője volt. Az épületet teljes mértékben rekonstruálták, ma, mint panzió működik.

templomok, kápolnák

Körtvélyes - Szent Anna kápolna

Körtvélyestől mintegy három kilométerre található a Felső-hegy szőlőskertjeinek sűrűjében a magányosan álló gótikus stílusban épített Szent Anna-kápolna. A 14. században épült, és a Bencés szerzetesrend tulajdonában állt. A rend nem csak a szőlőskertekkel, de gyümölcstermesztéssel is foglalkozott. A falu és környéke a régmúltban jól termő gyümölcsöskertjeiről volt híres. Részben ezt jelöli a Körtvélyes, és két szomszédtelepülésnek a megnevezése is- Jablonca és Szádalmás.Lehetséges, hogy az eredeti templomot nem csak a szerzetesek, hanem Körtvélyes és a Szilicei-fennsíkon elterülő falvak lakói is használták. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy a szerzetesek meddig birtokolták ezt a területet, de a 15. században már a husziták kezében volt, akiknek vezetője Jiskra János volt. Az adott korszaból néhány síremlék is fennmaradt. A kápolna az ezt követő néhány évtizedben elhagyatottan állt, erről tanúskodnak azok a fennmaradt írásos emlékek, amelyekre a templom falának vakolata alatt bukkantak.A templom búcsújáróhellyé vált. A hívek évente egyszer, a Szent Anna napját (júl. 26.) követő vasárnapon keresik fel a kis kápolnát. A kápolna zárva van, így látogatás esetén egyeztessen Körtvélyes vezetőségével.

Körtvélyes - Szűz Mária-templom

Amint átlépjük a település határát, a főút mentén áll Körtvélyes római katolikus temploma, mely Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának oltalmában áll. Az egyhajós, gótikus stílusban épült szakrális építmény a 14. század második feléből származik, és Szlovákia nemzeti kultúrális örökségei közé tartozik. Első ránézésre a templomhajó tipikusan gótikus stílusú, ám a 17. és 18. században több jelentős átépítésen esett át, aminek köszönhetően több barokk elemmel is bővült. Erről tanúskodik egy korabeli, 1763-ból fennmaradt festmény is. Az enteriőrben megtekinthető egy Szent Annát ábrázoló festmény, mely eredetileg a szőlőskertek közelében álló Szent Anna-kápolnában volt elhelyezve. A templom csak az egyházi szertartások alkalmával tart nyitva. Turista csoportok érkezését előre jelezzék a falu vezetésénél.

műemlékek

Tornagörgő - Református templom

A műemlékként védett templom 1785-ben épült. Az 19. századból származó faragott szószék, és a templom berendezése Wandrák János keze munkáját dícsérik. A orgona 1886-ból, Országh Sándor budapesti műhelyéből való

templomok, kápolnák

Tornagörgő - Keresztelő Szent János-temploma

A templom építésének ideje a nemzeti kultúrális örökségek listája szerint az 1500-as évekre tehető, bár az 1332-1334-es évekből származó írásos feljegyzések már egy, azonos patrónussal rendelkező templomról szólnak. A mai templom a román stílusban épült templom átépítésével nyerte el mai formáját. A nézetet, miszerint a templom megléte korábbra tehető, alátámasztja Bebek György sírjának ittléte, aki 1381-ben hunyt el. Bebek György a Bebek család egyik nevezetes tagja volt, aki Krasznahorka várának uraként vált Gömör szerte ismertté. A gótikus stílus, valamint a románkori gyökerek ellenére a templomban ma a klasszicista stílus az uralkodó, mivel 1823-ban jelentős átépítésen ment keresztül. Minderről egy a templom homlokzatán található korabeli feljegyzés is tanuskodik. A templom körül egy, a 17. századból fennmaradt védőfal és védőbástya is található, ami az esetleges török támadások ellen nyújtott védelmet. Ilyen esetekben a falu népe a templom védőfalai mögé bújt, és onnan védte magát.

Szádalmás - Római katolikus Szentháromság-templom

A Szentháromság oltalmában álló római katolikus templom Szádalmás központjában, a főtéren található az önkormányzati hivatallal szemben. Építése a 14. századra tehető, 1500-ban a templom egy késő gótikus kápolnával bővült, amely a rozsnyói Bakócz kápolnához hasonló. Egy későbbi átépítés során új mennyezettel választották el a sekrestyét és az oldalsó kórust. A sekrestye feletti kóruson késő gótikus keresztboltozat található, és a szentély záródásán még ma is gótikus pillérek figyelhetőek meg.

Szádalmás és a környező települések 1556-ban a török dúlások áldozataivá váltak. Számos hadjáratot indítottak, fosztogatottak és váltságdíjat követeltek a falvaktól. Így rombolták le 1556-ban a szádalmási templomot is, ami a 17. század végéig várt arra, hogy újjáépítsék. Barokk stílusban rekonstruálták. A barokk kori átépítés során a belmagasságot csökkentették, de a falai ugyanolyan magasak maradtak. A mennyezet feletti, északi és keleti falakon (tehát a mai padláson) eredeti gótikus freskók töredékei maradtak fenn.
A helyi plébánossal való egyeztetés után a templom megtekinthető.

műemlékek

Szádalmás - Granárium

A település egyik legnevezetesebb objektuma a hatalmas, történeti jelentőséggel bíró Granárium épülete. A megnevezés az olasz „granario” szóból ered, ami annyit jelent, magtár. Maga az épület a 17-18. század fordulójáról való, amikor is valóban magtárként, borospinceként és élelmiszer raktárként szolgált. Abban az időben, amikor Szádalmás (akkori Almás) a Szádvári uradalomhoz tartozott, a magtár az Eszterházy család tulajdonában állt.
A magtár építésének pontos éve nem ismert, de maradtak fenn olyan iratok, melyek közelebb visznek a magtár valamikori rendeltetéséhez. Az épület tized-, adóbeszedő raktárként funkcionált, mely nem pénzbeli, hanem természetbeli adó formájában történt. A termés tizedét szolgáltatták be az uradalomnak.
A hatalmas magtár a terményen, boron, juhtúrón kívül gyümölcsöt is tárolt.
A Granárium jelenleg az Alma Centrum Polgári Társulás irányítása alatt áll, melynek célja a Tornai Borvidék turizmusának fejlesztése. A magtár pincéjében egy kiállítás mutatja be a borászat történeti vonatkozásait, valamint lehetőséget nyújt a helyi borok kóstolására is. Mindemellett a magtár szálláshelyként is funkcionál.

múzeumok

Kecső - Történeti és etnográfiai kiállítás

Egy tipikus régi hosszú falusi ház ganggal. A helyiek felújították az épületet, és egy a háztartási eszközöket bemutató kiállítást rendeztek be benne. A kiállított tárgyak a 19. század végétől a 20. század negyvenes évéig tartó időszakot fedik le. A gyűjtemény részét képezik korabeli bútorok, üvegek, régi fényképek és a helyi viselet tipikus darabjai.

Látogatással kapcsolatban egyeztessen a helyi önkormányzati hivatallal.

templomok, kápolnák

Kuntapolca - Klasszicista templom

A klasszicista stílusjegyeket magán hordozó evangélikus templom 1805-ben épült. A második világháborúban erősen sérült, így javításra szorult.
A templom főként az oltár fölötti falfestményeivel tűnik ki, amin olyan személyek szerepelnek, akik a protestáns vallás jogaiért harcoltak. Jobb oldalt Luther Márton (1483-1546) látható, a református egyház megteremtője, prédikátora. Balra tőle Bocskai István (1557-1606) erdélyi fejedelem, a Habsburg-ellenes felkelés vezetője, aki részben a protestantizmus egyenjogúságáért, elfogadásáért harcolt. Őt, Rákóczi György (1593-1648) követi, a református vallás terjesztője, aki Bethlen Gábor jobb keze volt a Habsburg-ellenes felkelésekben. Egészen bal oldalt Dr. Philipp Melanchtont, filozófust, az egyház megreformálóját (1497-1560) ábrázolják a falfestmények.
Látogatási szándékát jelezze a helyi önkormányzati hivatalnál.

Páskaháza - Református templom

Néhány írott forrás Fehér templomként is említi az 1802-ben, klasszicista stílusban felépített templomot, melyet egy régebbi templom alapjaira építettek. A templom körüli védőfal a 17. századból származik. A templomtoronyban kér harang található. A nagyobb harangon a „A harangot a páskaházai Református Szent Gyülekezet saját költségén öntette 1828-ban – Laurendius, helyi lakos” felirat olvasható. A kisebb harangon pedig a „A harangot a páskaházai Református Szent Gyülekezet saját költségén öntette 1828-ban- Dobsina lakosai” felirat található. A harangot tehát Gömörben, pontosabban a dobsinai harangöntödében készítették.

A templom a pelsőci parókiához tartozik. Érkezését célszerű előre jelezni a páskaházai önkormányzati hivatalnál.

várak

Pelsőc - Vár

Az 1320-as évből fennmaradt várromnak egy részét még megtalálhatjuk a Vár utcában. A várat 1557-ben a császári seregek gyújtották fel. Az erődítmény a kezdetektől egészen 1557-ig a Bebek család tulajdonában állt, mígnem Bebek György a törökök mellé állt, ezzel kivívva a császár ellenszenvét. Pelsőc nem került szerencsés helyzetbe, egy évvel később a törökök megtámadták és kifosztották.

templomok, kápolnák

Pelsőc - Gótikus templom

A pelsőci gótikus templom eredetileg római katolikus templom volt, ami Szent György oltalmában állt. Elsősorban még ma is a gótika jellemzi az épületet, ami különleges középkori freskókkal egészül ki.
Valószínűsíthető, hogy korábban is állt ezen a helyen egy templom, ami a későbbiekben leégett. Az Ákos család (később Bebek családként ismert) a 14. század első felében ennek a helyére építette a mai gótikus templomot.
Az Oszmán Birodalom terjeszkedésének idején, 1558-ban a törökök a várossal együtt felégették a templomot is. Egy bizonyos ideig elhagyatottan állt, majd 1617-ben a kálvinistákhoz került, akik helyreállították. 1627-ben empóriummal, belső erkéllyel bővült, amit 1744-ben átépítettek, és falfestménnyel díszítettek. Máig figyelemre méltó műalkotás.
A templom megőrizte középkori gótikus jellegét. A freskókat olasz vándorfestők munkáinak tulajdonítják, akik több gömöri templomot is díszítettek. A déli oldal falán Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló freskó látható.
A templom mellett az 1807-ből származó műemlékké nyilvánított torony, harangláb látható.
A templomban máig tartanak istentiszteletet. A templom csak előre egyeztetett időpontban látogatható.

Szilice - Mindenszentek-templom

Szilice felső végében található az eredetileg gótikus stílusban épült, védőfallal körülhatárolt templom. Ma a református egyházhoz tartozik, de építésének idején katolikus templom volt, amelyet Mindenszenteknek szenteltek fel. A templom építésének ideje feltehetően 1525. A templom építésének kezdeti szakaszában épült a régi templomhajó, amelyet a középkorban megnagyobbítottak. A hajó mellé 1525-ben templomtornyot építettek.
A templom több gótikus elemet is megőrzött, de ma már nem ezek dominálnak. Többször átépítették, fontosabb ezek közül az 1776-os, az 1813 és 1876-os átépítés. Az épületen ma a klasszicista stílus az uralkodó. Ettől függetlenül az idelátogató megnézheti a gótikus freskókat, melyek valószínűleg a 14. század második felében készültek (hasonlóan, mint más gömöri templomban).
Látogatás esetén érdemes előre egyeztetni a lelkészi hivatallal, vagy a falu vezetőségével.

Borzova - Reneszánsz kori templom és klasszicista torony

A reneszánsz stílusban épült 16. századi templom a település közepén található egy történelmi védőfallal körülvéve. A templom felépítésétől kezdve a protestánsokhoz tartozott, ma a keresztény református egyház használatában áll, melynek hívei a kálvini irányvonal követői.
A templom műemlék, úgy ahogy a 19. századból származó torony is, mely haranglábként funkcionált. A templomnak nem szerves része, de a kapuja a templom kertjébe vezet.
A szájhagyomány szerint a templomot a husziták építették, ami alatt a késői huszita hadsereget értjük, akiknek vezetője Jiskra János volt.
A templomi enteriőr viszonylag puritán, ha a katolikus templomokkal vetjük össze. Rendkívül érdekes a templom karzata, szószéke és a 18. századból való kazettás mennyezete. A mennyezet fából készült, és festett népi motívumokkal díszített. Egy ritkán fennmaradt jelenség, mely a barokk kor jellemzője.
A hátsó karzaton régi, egyszerű fából készült imapadok találhatóak. A helyi lakosság szerint még a templom építésének idejéből valók, a husziták művének vélik.
Turistacsoportok érkezését érdemes előre jelezni.

Jablonca - A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére épült gótikus templom

A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére épült gótikus stílusú templom a település központi részén, egy magaslaton áll a falu emblematikus épületeként. A templom nagysága arról tanúskodik, hogy Jablonca valamikor jóval népesebb falu volt, mint ma. Emellett a templom zarándokhely is volt, tehát az általánosnál több funkciót töltött be. Szent Péter és Szent Pál ünnepén, akiknek a templom oltára fel van szentelve, a környező falvakból, Jabloncáról, Körtvélyesről, Szádalmásról, és a ma már holt faluból, Derenkről is ide zarándokoltak.

A Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal adatai alapján a templom az 1500-as évekből való. Az első írásos emlék, amely Jabloncát említi, az 1386-os évből való, mégis feltételezhető, hogy a falu ettől régebbi. Ez alapján feltételezhetjük, hogy a Szent Kereszt templom nem az első templom Jabloncán, de a régebbi nem maradt fenn, nem ismert annak helye. A 18-19. században a gyümölcstermesztést és a borvidéki területet az Andrássyk uralták. Az eredetileg gótikus stílusban épült templomot is ők építették át mai formájára. Sajnos az átépítés során a templom elveszítette gótikus jellegét. Ma neogótikus építészeti stílussal illetik, de egészen atipikusnak mondható. A templombelső, a katolikus templomokhoz mérten szigorúnak mondható. Figyelemre méltó az itt található fából készült karzat. Oltárában egy 1781-ből származó irat található, amely az Andrássyk adományáról számol be, melyet az átépítésre adtak.
A templom a Szádalmási Római Katolikus parókiához tartozik, de a kulcs a jabloncai önkormányzati hivatalban is megtalálható.

kolostorok

Szalóc - Pálos kolostor

A kolostor az egykori Gombaszög település mellett, a barlang felé vezető út mentén található. Mára csupán az épület alapja és egy nyolc méter magas fal maradt meg a gótikus templomból, mely Szűz Mária oltalmában állt. Mindezt egy emléktábla jelzi az idelátogatók számára. A pálosok 1371-ben érkeztek ide Bebek László és György kérésére. Ezen a helyen tevékenykedtek egészen 1555-ig, amikor is Bebek György a protestánsok mellé állt, és elűzte innen a szerzeteseket. A kolostort alföldi mintára erődítménnyé építtette át. A kiráyi sereg 1567-ben legyőzte az erődítményt, ami megtorlás volt az 1566-os csata után, amikor is Bebek a Habsburgok ellen vívott harcban legyőzte a Buchhein állta vezetett császári sereget. Maga Bebek nem volt egy tisztességes nemes, rablóhadjáratokat folytatott, kifosztotta a falvakat, és a kereskedők szállítmányait.

templomok, kápolnák

Szalóc - A vígtelkei és szalóci református templom

A vígtelkei templom eredetileg reneszász stílusban épült, majd az 1800-as években egy klasszicista toronnyal bővült. A szalóci templom idősebb, a 15. századvól való késő gótikus templom. Több átépítésen is átesett, főként kívülről. Mindkét templomnak a festett kazettás mennyezet és az empórium a különlegessége. Előre egyeztetett időpontban megtekinthetőek.

skanzenek

Beretke - Állandó kiállítás a méhészet történetéről

A „Beretkei Skanzenként“ is nevezett épület egyben szálláslehetőséget is kínál a 29. házszám alatt.

romok, erődök

Beretke - A templom romjai és a katonai búvóhely

A település közepén. A templom bombák áldozatául esett egy nem túl szerencsés támadás során, melynek a célpontja a katonai búvóhely lett volna. A búvóhely máig jó állapotban van.